Gorilla

Előfordulás: Közép- és Nyugat-Afrika

Testtömeg: a hímek 140-275 kg, a nőstények: 60-100 kg
Testhossz: 140-185 kg

Tápláléka: tisztán növényevő, elsősorban levelek, gyökerek, gumók.
Szaporodás: a nőstény 251-289 napos vemhesség után 1, ritkán 2 kölyköt hoz világra.
Élettartam: kb. 25-40 év, fogságban több, mint 47 év

A gorilla a legnagyobb termetű főemlős. Két alfaja a kisebb, Nyugat-Afrikában élő síkvidéki (Gorilla gorilla gorilla) és a nagyobb, hosszabb szőrű, Közép-Afrikában honos hegyvidéki (Gorilla gorilla beringei). Bár a megzavart és fenyegetően pózoló gorillahím félelmetes látványt tud nyújtani, a gorillák alapvetően békés természetű és félénk állatok. Színük fekete, az idősebb hímek háta ezüstös árnyalatú.

A gorillák az esőerdők, hegyi köderdők talajszintjén élnek, csak a kisebb méretű nőstények és a fiatalok másznak fára. Akár 4000 méter magasságig is felhúzódnak. Előszeretettel tartózkodnak az emberi települések és megművelt területek közelében kiírtott esőerdők helyén növő bozótosban, mivel ott a sűrűbb aljnövényzetben több táplálékra lelnek. Természetes ellenségük nincsen, a fiatalokra a krokodilok és a párducok jelentenek csak veszélyt.
A nap legnagyob részét táplálkozással és pihenéssel töltik. Szemben a csimpánzokkal nem vadásznak, elsősorban faleveleket, fekérget, rügyeket és gyökereket esznek. Állati eredetű táplálékot a természetben nem fogyasztanak.

A gorillák kisebb családi közösségekben élnek, amelyeket egy idősebb, ezüstös hátú hím vezet és védelmez. Szemben a hímekkel, a nőstények között nincs szigorú hierarchikus kapcsolat. A hímek között vannak, akik magányosan vándorolnak és csak időszakosan csatlakoznak egy-egy csapathoz. Csakúgy, mint a többi főemlősnél, ahol a hímek dominánsabbak, náluk is megfigyelték a kölyökgyilkosságot. Ennek szerepe ugyanaz, mint más állatoknál, a nőstényt megszerző új hím öli meg elődje kölykét, hogy a nőstény mielőbb újra fogamzóképes állapotba jusson. A gorillák között jóval kevesebbet kurkásszák egymást, mint más majmok.
A megszületett kölykök 2-4 éves korukig szopnak, ivaréretté 7 éves korukban válnak.

Fejlett kommunikációs képességgel rendelkeznek. Egy kaliforniai állatkertben élő "Koko" nevű nősténnyel 600 ASL (süketnéma jelbeszéd) jelet tanítottak meg. A megfigyelések tanúsága szerint Kokó valódi nyelvként használta ezeket. Nemcsak érzelmeit tudta kifejezni, hanem saját maga is alkotott új jeleket. Mindez és más hasonló kísérletek az emberszabásúak közötti fejlett kommunikációs kapcsolatrendszer létét támasztja alá.

A gorillák száma aggasztóan alacsony. Becslések szerint a hegyvidéki alfajból kb. 400 élt az 1980-as években. Azóta a helyzet a polgárháborús zűrzavarban csak rosszabodott.