A titokzatos kacsacsőrű emlős
A kizárólagosan Ausztráliában élő furcsa szerzet tojásokat rak, mint a madarak, de kibúvó kicsinyeit egy anyatejszerű váladékkal eteti, mint az emlősök. A csőre is madárszerű, bár csontváza a hüllőkére emlékeztet.
Ezen szokatlan tulajdonságokat tetézi még egy új felfedezés... a nemiség kialakulása a fajnál. A nőstények 10 darab X (XXXXXXXXXX), míg a hímek öt darab X és 5 darab Y (XYXYXYXYXY) kromoszómát hordoznak.
Az állatvilágban általában egy pár (2 db) kromoszóma határozza meg a nemet, az embereknél a nő XX, a férfi XY kromoszómapárral rendelkezik, a madaraknál a nőstény ZW, a hím ZZ kromoszómás. Ritkán, egyes majmoknál megfigyelték, hogy akár négy (2 pár) kromoszóma is kellhet a nem meghatározáshoz, de ez egyes testi kromoszómák mutációjával véletlenszerűen jöhetett létre.
Fluoreszcens festékkel jelölve a kis kacsacsőrű ivarsejtjeinek kromoszómáit, megfigyelték, hogy a spermiumok fele 5 X, másik fele 5 Y kromoszómát tartalmaz, így a nem a szerint dől el, milyen spermium termékenyíti meg a nőstény petesejtjét. Sejtosztódáskor ezen kromoszómák láncot alkotnak, génkészletüket tekintve egyik végükön emlősökre, a másikon madarakra jellemző géneket hordoznak!
Eddig azt gondolták, hogy az emlősöknél és a madaraknál a nem meghatározásának módja egymástól függetlenül, közel 300 millió évvel ezelőtt alakult ki... az új felfedezés ezt megcáfolta, feltehetően az emlősök ősei még madárszerű nemi kromoszómákkal is rendelkeztek. |