Az afrikai elefánt a legnagyobb és legerõsebb szárazföldi emlõsállat. Az ormányosok rendjébe, ezen belül az elefántfélék családjába tartozik. Rokon faj az indiai elefánt, amely valamivel kisebb afrikai rokonainál. Az elefánt különleges ismertetõjegyei közé tartozik például az ormány, melyet lélegzésre, szaglásra, ivásra, élelemgyûjtésre is használ; a nagy fülei, melyek legyezõként funkcionálnak; illetve az agyarai, melyek meghosszabbodott metszõfogak, és egész élete során utánanõnek.
Az afrikai elefánt a Szaharától délre Afrika legtöbb részén megtalálható. Csak ott telepedik meg, ahol a közelben ivóvízforrások és fürdõhelyek találhatók.
Az elefántok rendkívül szociális viselkedésû és erõsen családhoz kötõdõ állatok. Ha egy társuk elpusztul, betakarják ágakkal, valósággal eltemetik.
A tehenek és borjak családi kötelékben élnek, a bikák viszont egyedül. A csordák nem távolodnak el túl messzire a víztõl, mert nem csak inni szeretnek nagyon, hanem fürödni is. Fürdés után testüket száraz földdel hintik be, ez a porréteg megvédi õket a rovarok támadásától.
Az elefántok morgó hangot hallatva kommunikálnak, társaikat hirtelen elnémulással figyelmeztetik a veszélyre.
Táplálkozásukat tekintve növényevõ állatok. A legkülönfélébb füveket, lombozatot, ágakat és gyümölcsöket fogyasztják. Csupán néhány foguk van, melyek az élelem szétõrlésére szolgálnak. Ha egy elefánt elveszíti az összes fogát (általában a 70. életéve körül), éhenhal. Óriási az étvágyuk, naponta mintegy 225 kg növényt fogyasztanak el, s egyszerre akár 136 liter vizet is megisznak.
Az elefántok elõször 14-15 éves korukban párzanak. 22 hónappal a párzás után egy borjú jön a világra, mely kb. 85 cm magas és 110 kg.

Gondoltad volna?