Jól funkcionál a laboratóriumban készült húgyhólyag Amerikai orvosok súlyos, a húgyhólyag elégtelen működésével járó betegségben szenvedő gyermekek és serdülők saját sejtjeiből új hólyagot állítottak elő, majd beültették a betegekbe. Az eredmény: jobb életminőség. A Wake Forest Orvostudományi Egyetem regeneratív gyógyászati intézetének munkatársai dr. Anthony Atala vezetésével 1990 óta kutatják a húgyhólyag laboratóriumi előállításának feltételeit. 1999-ben ültették első alkalommal be az így készített szervet betegbe. Összesen hét 4-19 év közötti gyermeknél és fiatalnál végezték el a beavatkozást. A betegek egy súlyos fejlődési rendellenességben szenvedtek, melynek lényege, hogy a csigolyák hátul nem záródnak be, és a gerincvelő a résen kiboltosul. A myelomeningokele nevű állapot súlyos bénulásokkal valamint nagyon apró, rugalmatlan húgyhólyaggal jár. A rugalmatlanság miatt megnövekedett nyomás a vesékre átrakódva könnyen károsíthatja azokat, és a hólyag elégtelensége miatt a betegeknél mintegy félóránként vizeletszivárgás lép fel. Emiatt a betegek általában pelenkát viselnek, ami érthetően sok kellemetlenséget jelent számukra. Lombikhólyag Dr. Atala és kollégái e beteg gyermekek és serdülők húgyhólyagjából biopsziával izomsejteket és nyálkahártya-sejteket vett, majd ezeket laboratóriumban szaporította. Ezután egy húgyhólyag formájú biológiailag lebomló anyagból készült vázra vitte fel a sejteket rétegenként, és tovább növesztette a tenyészetet. Amikor a szövet elérte a kellő nagyságot, műtéti eljárással az adott gyermek saját hólyagjához erősítette az újonnan előállított szervet. A sejtek vázaként szolgáló anyag a beültetés után fokozatosan lebomlott. Most, hogy az első beültetések óta több mint hat év eltelt, dr. Atala a héten tartott sajtótájékoztatón elmondta, a fiatalok életminősége rengeteget javult a műtét után. Míg korábban félóránként szivárgott vizeletük, az új hólyaggal három-hét órán keresztül is „szárazak” maradtak. A jövő útja? Már több mint száz éve létezik megoldás a rosszul funkcionáló vagy daganat miatt eltávolításra kerülő húgyhólyagok pótlására. Ilyen esetekben a beteg saját beléből készítenek új hólyagot. Az eljárás bevált, azonban a két szerv eredendő különbözősége miatt, a hólyagképző műtétet követően fokozódik a csontritkulás, a daganatképződés és a vesekő kialakulásának kockázata. Mindez a laboratóriumban előállított hólyag esetén nem fordul elő. Az intézet munkatársai jelenleg húsz különböző szövet, így például szív és erek laboratóriumi tenyésztésén dolgoznak. Dr. Atala szerint ezzel a módszerrel talán felül lehet emelkedni a súlyos donorhiányon, és elérhető, hogy mindenki kaphasson új szervet, akinek szüksége van rá.